A családi vagyon folyamatos védelme és gyarapítása, majd annak felelős, tudatos átadása a következő generációnak ma már nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem egyben stratégiai döntés is. A vagyontervezés olyan eszközei, mint a bizalmi vagyonkezelés, éppen abban segítenek, hogy ez a komplex folyamat biztonságosan és átgondoltan történhessen meg – akár több évtizedes időtávlatban is.
A családi vállalkozások működésének egyik legnagyobb kockázata gyakran nem gazdasági, hanem emberi természetű: mi történik akkor, ha a tulajdonos-vezető váratlanul elhunyt, vagy cselekvőképességét tartósan elveszti? A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen élethelyzetekre ritkán van megfelelően felkészült utód, és a jogutódok – különösen fiatalkorú örökösök – gyakran sem életkoruk, sem szakmai ismeretük, sem érdeklődésük okán nem alkalmasak a vállalkozás átvételére. Ilyenkor könnyen meginoghat az a stabilitás, amelyért a családfő egy életen át dolgozott.
A bizalmi vagyonkezelés éppen ezekre a helyzetekre kínál professzionális és előrelátó megoldást. A magyar jogrendszerben 2014 óta létező intézmény nemzetközi szinten már évszázadok óta sikeresen működik. Lényege, hogy a vagyonrendelő – legyen szó akár pénzeszközökről vagy üzletrészről – egy általa kiválasztott vagyonkezelőre ruházza annak tulajdonjogát a majdani vagyonátadás előre való megtervezése érdekében, a kedvezményezettek javára. Ezáltal egy rugalmas, akár hosszú évekre előre is szabályozható vagyontovábbadási mechanizmus jön létre, amely biztonságosabb és személyre szabhatóbb, mint például a végrendelet.
A bizalmi vagyonkezelésnek három pólusa van: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonkezelő – a vagyonrendelő bizalmasa – tulajdonjogot szerez ugyan, de egyértelmű megbízással arra, hogy a vagyont kezelje, óvja, gyarapítsa és a szerződésben lefektetett feltételek mellett a kedvezményezettek javára használja fel. A kedvezményezett lehet akár maga a vagyonrendelő is, illetve – tipikusan – a családtagjai, gyermekei. Ezáltal a bizalmi vagyonkezelés egyfajta „jövőorientált trezor” szerepét is betölti: védi a vagyont a családtagok meggondolatlan döntéseitől, házastársi vagy gazdasági kockázatoktól, vagy akár a tulajdonos halála utáni vezetői vákuumtól.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból is kedvező lehetőségeket tartogat. A megfelelően kialakított struktúrák esetén a bizalmi vagyon mentesülhet a társasági adó alól, amennyiben kizárólag pénzügyi jellegű bevételei vannak. Ráadásul a cégek, üzletrészek bizalmi vagyonkezelésbe történő bevitele és későbbi értékesítése kedvezőbb személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási kötelezettség mellett történhet meg, mint ha azokat közvetlenül az örökösök értékesítenék.
Képzeljünk el egy családot, ahol az édesapa évtizedeken át épített vállalkozását szeretné úgy átörökíteni, hogy gyermekei – akik bár sikeresek saját pályájukon, de nem érdeklődnek a cégvezetés iránt – ne kényszerüljenek üzleti döntések meghozatalára egy számukra idegen terepen. Ebben az esetben az apa egy általa megbecsült üzlettársát kéri fel bizalmi vagyonkezelőnek. Így biztosíthatja, hogy halála után a vállalkozás sorsa biztos kezekben marad, a család pedig a megfelelő időben és módon részesülhessen az örökségből.
A bizalmi vagyonkezelés nemcsak jogi eszköz, hanem egy gondolkodásmód is: felelős, jövőbe mutató, a családi értékek és érdekek hosszú távú megőrzését szolgáló stratégia. Éppen ezért kialakítása során érdemes olyan szakértőt bevonni, aki átfogó vagyonstratégiai szemlélettel képes a család egyedi helyzetére szabott megoldást nyújtani.
