Bővülő források és szigorodó ellenőrzési tevékenység
Az idei évben határozottan nőtt a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára elérhető forrásokat célzó pályázati kiírások száma, ám egyúttal kiemelt kormányzati, stratégiai célkitűzés lett a forrásfelhasználásban az átláthatóság és a szabályosság erősítése is, melynek érdekében minden eddiginél szigorúbb, megerősített audit és ellenőrzési tevékenység került bevezetésre mind a hazai, mind az uniós források átlátható, hatékony és szabályos felhasználásának érdekében, a csalás elleni küzdelem hangsúlyozott céljával és zéró tolerancia meghirdetésével a visszaélésekkel szemben.
A szabálytalansági eljárások számának növekedése
A növekvő forrásokkal és szaporodó pályázati lehetőségekkel együtt bevezetett szigorúbb ellenőrzési stratégiából egyértelműen következik, hogy a szabálytalansági eljárások számában is növekedés várható, így a pályázóknak különös figyelmet érdemes fordítaniuk a jogszerű eljárásra, a kötelező vállalások hiánytalan megvalósítására, a pénzügyi elszámolások pontos elkészítésére és benyújtására és mindezek átlátható dokumentálására.
A megelőzés fontossága
Mivel a szabálytalansági eljárások során feltárt jogsértések jellemzően a múltban megvalósult cselekmények, hibák, hiányosságok, így az eljárások elkerülésének leghatékonyabb módszere a fent hivatkozott pontos, átlátható dokumentálás mellett az előremutató gondolkodás.
A megelőzés kiemelt fontosságát hangsúlyozó figyelemfelhívás mellett cikkünk célja az is, hogy a szabálytalansági eljárás ismertetésével és néhány hasznos, gyakorlati tanáccsal segítséget nyújtsunk, ha a szabálytalansági gyanú már felmerült, netán a szabálytalansági eljárás már meg is indult.
Mi minősül szabálytalanságnak? A szabálytalanság definíciója
A szabálytalanság fogalmát meghatározó uniós és magyar szabályozás szövegét leegyszerűsítve, a szabálytalanság tevőlegesen, vagy mulasztással elkövetett olyan jogsértés, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti, továbbá a kedvezményezettet terhelő – nem csak jogszabályból fakadó – kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek.
A megfogalmazásokból jól látható, hogy a szabálytalanság fogalma igen tág értelmezhetőségre ad alapot, így a szabálytalansági eljárás megindításának is számtalan oka lehet, ami viszont minden esetben megelőzi az eljárást, az a szabálytalansági gyanú.
A szabálytalansági gyanú
A szabálytalansági gyanú alapját képezhetik a szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására. Szabálytalansági gyanú felmerülése esetén, a szabálytalansági vizsgálat elrendeléséről vagy mellőzéséről az irányító hatóság vezetője dönt.
Az irányító hatóságok az uniós, vagy hazai támogatási programok hatékony irányításáért és megvalósításáért felelős szervezetek, melyek hazánkban általában minisztériumok.
A szabálytalansági eljárás megindítása
Amennyiben a szabálytalansági eljárás lefolytatását elrendelik, a kijelölt szabálytalanságfelelős 3 napon belül, az esetleges szabálytalanságra okot adó gyanú közlésével egyidejűleg tájékoztatja a kedvezményezettet, és egyben felhívja, hogy észrevételeit a tájékoztatás kézhezvételétől számított 7 napon belül tegye meg, továbbá az észrevételhez csatolja az azokat alátámasztó bizonyítékait is. Az irányító hatóság ezen tájékoztatási kötelezettségtől eltekinthet, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné, esetleg a bizonyítékok megsemmisítésével. A tájékoztatási kötelezettség utólag indokolt elmaradása esetén a kedvezményezett észrevételeit a későbbi jogorvoslati kérelmében terjesztheti elő.
Adatgyűjtés a szabálytalansági eljárásban
Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, helyszíni ellenőrzést végezhet, és a kedvezményezettet meghallgathatja.
A szabálytalansági eljárás lezárása
A megindult szabálytalansági eljárás zárulhat a szabálytalanság tényének megállapításával vagy a szabálytalanság megállapításának mellőzésével, esetleg egyéb intézkedés elrendelésével. A szabálytalansági eljárást folytató szervezet a szabálytalansági eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel, és a döntését annak eredménye alapján hozza meg.
Az irányító hatóság szabálytalansági eljárási jegyzőkönyv alapján, de szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot és rendelhet el jogkövetkezményt az alábbi esetekben:
- a) a szabálytalansággal érintett összeg nem éri el a hatályos támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg 1%-át, de legfeljebb az egymillió forintot,
- b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,
- c) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanságot,
- d) a szabálytalanság még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére kifizetés történt volna,
- e) az audit hatóság vagy más ellenőrző szervezet által tett szabálytalansági gyanúbejelentés megállapításait elfogadja,
- f) az NFK nem támogató tartalmú jelentésében vagy tanúsítványában foglalt megállapításokat elfogadja,
- g) a kedvezményezett nem teljesíti a biztosíték meghosszabbítására vagy cseréjére vonatkozó kötelezettségét,
- h) rendszerszintű szabálytalanság történt,
- i) a jogkövetkezményt uniós jogszabály határozza meg, vagy
- j) a kedvezményezett nem nyújtja be határidőben a záró kifizetési kérelmet, vagy nem teljesíti a záró kifizetési kérelemmel összefüggő hiánypótlási kötelezettséget.
A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a lehetséges jogkövetkezmények
Amennyiben a szabálytalansági eljárás a szabálytalanság tényének megállapításával zárul, a közreműködő szervezet vezetője dönthet a támogatás felhasználása során elszámolható költségek, illetve támogatási összegek csökkentéséről, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás egészének, vagy részének visszafizetésére kötelezésről, de súlyosabb esetben a támogatási szerződéstől történő elállásról, akár a támogatási rendszerből történő határozott, de legfeljebb 5 évre időre szóló kizárásról, vagy egyéb jogkövetkezmény alkalmazásáról.
A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslathoz hiányzó dokumentumok problémája
A szabálytalansági eljárás eredményéről és a szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat lehetőségéről az eljáró szervezet 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet, azonban nem feltétlenül küldi meg a szabálytalansági eljárás során felvett jegyzőkönyvet, sőt, esetenként a jegyzőkönyvben foglalt megállapításai okát, alapját és indokait képező részletes megállapítás, közlés megküldésével is adós marad. A jegyzőkönyv, illetve a szabálytalanság megállapítását tartalmazó iratok ismeretének hiánya a jogorvoslati lehetőségeket korlátozza, ezért ilyen esetben a jogorvoslati stratégia első lépése kell legyen a szabálytalansági döntés alapját képező, hiányzó okiratok, információk beszerzése.
A jogorvoslati eljárás: mit tehetünk és mire számíthatunk?
A jogorvoslati kérelem benyújtására nagyon rövid, mindössze tíz napos határidő áll a kedvezményezett rendelkezésre, így, ha már ebbe a szakba jutott az eljárás, mindenképpen javasoljuk a szakértő segítségének igénybevételét.
A jogorvoslati kérelem szigorú formai és tartalmi kötöttségei
A jogorvoslati kérelem összeállításánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kérelem formailag és tartalmilag is szabályszerű és jól megalapozott legyen, ugyanis a döntéshozó a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be, vagy a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, illetőleg akkor is, ha a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését.
A szabálytalansági döntés visszavonása
Amennyiben a jogorvoslati kérelmet megalapozottnak találja, az irányító hatóságnak lehetősége van a döntése felülvizsgálatára és megváltoztatására, így, ha megállapítja, hogy a szabálytalansági döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződéssel vagy a felhívással ellentétes, még a felterjesztést megelőzően visszavonja a szabálytalansági döntését.
A jogorvoslati kérelem felterjesztése
Ha az irányító hatóság nem vonja vissza a szabálytalansági döntését, a jogorvoslati kérelem beérkezését követő tíz napon belül felterjeszti a kedvezményezett jogorvoslati kérelmét a „másodfokon eljáró”, kijelölt szervhez vagy szervezeti egységhez. Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelemmel együtt megküldi a szabálytalansági eljárás iratait, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági eljárásról szóló tájékoztatását.
Döntés a jogorvoslati kérelemről
A jogorvoslati kérelemről az eljáró szerv negyvenöt napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb újabb 45 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró szerv legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kedvezményezettet.
A szabálytalansági döntés végrehajtása a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve a szabálytalansági eljárás megszüntetéséig nem kezdődik meg.
A jogorvoslati kérelem kapcsán nincs kérelemhez kötöttsége a jogorvoslati eljárást lefolytató szervnek, a szabálytalansági döntést vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti, illetőleg a megsemmisítés mellett kezdeményezi az irányító hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.
Ismételt szabálytalansági eljárás lefolytatását akkor kezdeményezheti az irányító hatóságnál, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához, illetőleg akkor is, ha a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése nem ad lehetőséget.
Perindítás
Az eljáró szerv által hozott jogorvoslati kérelmet elbíráló döntés ellen további szabálytalansági jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs már helye, így amennyiben a szabálytalansági döntést helybenhagyja, úgy polgári peres eljárás indításának a lehetősége marad(t) a kedvezményezettnek.
Kérdése merült fel a pályázatírás kapcsán? Keresse szakértő kollégánkat!
dr. Bumberák István, jogász, pénzügyi vállalkozási szakértő
bumberak.istvan@hidconsulting.hu