Art. és Air változások – 2025

Szerző: | július 08. | Adó

Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben, több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Az alábbiakban összefoglaljuk a cégvezetők figyelmére is érdemes jelentősebb változásokat.

Adótitok megismerése indokolt esetekben

Egy cég adótitoknak minősülő adatait (így az adótartozásra vonatkozó információkat) főszabály szerint csak a cég törvényes képviselője, a vezető tisztségviselő (általa meghatalmazott személyek) ismerhetik meg. Ugyanakkor számos esetben a tulajdonosoknak is jogos érdeke fűződhet ezen információk megismeréséhez. Újdonság, hogy a gazdasági társaságok nem vezető tisztségviselő tagjai és részvényesei is jogosulttá válnak az adótitoknak minősülő tartozás összegének megismerésére, amennyiben céljuk a cég adótartozásának kiegyenlítése a további működés biztosítása érdekében. Ez a lehetőség – praktikus okokból – nem vonatkozik a nyilvánosan működő részvénytársaságokra.

Szintén praktikus lehet az adótitokra vonatkozó rendelkezéseknek az a módosítása, amivel lehetővé válik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) szerinti munkaviszony elektronikus bejelentésére szolgáló alkalmazással történő bejelentésekor a bejelentő tájékoztatása arról, hogy a bejelentendő személy az Efo.  tv. szerinti munkaviszonyokra vonatkozó időtartamkorlátra tekintettel foglalkoztatható-e még egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

Mentesülés a be nem jelentett egyszerűsített foglalkoztatás szankcionálása alól

A be nem jelentett foglalkoztatott miatt kiszabott mulasztási bírság alól bizonyos esetekben mentesülhet az adózó, amennyiben korábban megfelelő bevallást nyújtott be. Ez a kedvezmény már az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyokra is ki fog terjedni. A módosítás értelmében a NAV nem szab ki a be nem jelentett egyszerűsített foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha az adózó

a) az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és

b) az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan biztosítotti bejelentést teljesítette.

Láncolatos áfa-ügyletek ellenőrzési határideje kitolódik

Az adóellenőrzést érintő legfontosabb változás, hogy olyan láncolatos ügyletek esetében, amelyek több adózót is érintenek, az ellenőrzési határidők jelentősen hosszabbodnak, annak érdekében, hogy az ilyen ellenőrzések során megalapozott megállapításokat tehessen az adóhatóság. A határidőkre és azok meghosszabbítására vonatkozó szabályok változásával a megbízható adózók esetében maximum 365, más adózóknál 540 napra nyúlhat az adóellenőrzés.

Közzétételi listáról való lekerülés lehetősége

Az adózó évente egyszer kérheti, hogy lekerüljön a be nem jelentett foglalkoztatottakat tartalmazó közzétételi listáról, ha legfeljebb 5 munkavállalót nem jelentett be, és a bírságot időben megfizette. A közzétételt kiváltó bírság tízszerese a mulasztási bírságnak.

Magasabb bírságtételek, változnak az üzletlezárás szabályai

Egyes adminisztratív kötelezettségek felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a kiszabható bírság maximuma 200 ezer forintra nő nem természetes személyeknél. A NAV jogosult lesz üzletlezárást elrendelni az online pénztárgépek szabálytalan használata esetén is. Újdonság, hogy az üzletlezárással kapcsolatos fellebbezésnek halasztó hatálya lesz a lezárás végrehajtására.

Digitalizálódik a helyszíni ellenőrzés

A helyszíni ellenőrzések során a jövőben elektronikus jegyzőkönyv készíthető, amelyet a jelen lévő személy minősített elektronikus aláírással vagy – ennek hiányában – biometrikus kézi aláírással hitelesíthet.

További cikkek

Célváltozás az ingatlanberuházásoknál: eltérések és csapdák az Áfa kezelésben

Célváltozás az ingatlanberuházásoknál: eltérések és csapdák az Áfa kezelésben

Az általános forgalmi adó (Áfa) szempontjából az ingatlanberuházások kezelése alapvetően a projekt céljától függ. A beruházás irányulhat eleve tárgyi eszköz létrehozására (amely hosszú távon saját gazdasági tevékenységet szolgál, azaz a számviteli értelemben vett “klasszikus” beruházásról van szó, mint például saját üzem létesítése), vagy továbbértékesítési célú készlet (forgóeszköz) előállítására (például továbbértékesítési célú lakásfejlesztés).

Tovább olvasom
Fejlesztési adókedvezmény az adórendszerben – HÍD Consulting az Adózóna Heuréka! műsorában

Fejlesztési adókedvezmény az adórendszerben – HÍD Consulting az Adózóna Heuréka! műsorában

A beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények komoly megtakarítási lehetőséget jelentenek a vállalkozások számára, különösen a kkv-k esetében. A témát járta körül az Adózóna Heuréka! podcastsorozat 38. epizódja, amelynek szakmai együttműködő partnere a HÍD Consulting, a beszélgetés vendégei pedig cégünk szakértői voltak.

Tovább olvasom
Közlekedési eszközök nemzetközi értékesítése

Közlekedési eszközök nemzetközi értékesítése

Azon közlekedési eszközökkel kereskedő vállalkozások számára, amelyek termékeiket az EU más tagállamaiban lévő magánszemélyek (nem Áfa alanyok) részére értékesítik, az Áfa elszámolása során gyakran kihívást jelent a közösségen belüli távértékesítés szabályai és az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó különös rendelkezések, valamint a használt járművekre vonatkozó különbözeti adózás specialitásainak összehangolása.

Tovább olvasom
HÍD Consulting
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.