Az elektromos autók egyre népszerűbbé válása okán a cégek tulajdonában lévő ilyen típusú járművek használatával kapcsolatos legfontosabb tényezők, így pl. a töltés és a költségelszámolás számos adózási kérdést felvetnek. Jelen cikkben elsősorban arra kérdésre keresünk választ, hogy a cég tulajdonában lévő elektromos autónak a munkavállaló otthonában történő töltése során felhasznált elektromos áram költségei milyen adózási szabályok szerint számolhatók el.
Jelen esetben az elektromos autó töltéséhez kapcsolódó költség a munkavállaló otthonában merül fel, így a költségtérítés megfizetését ezen helyzetre vonatkozóan szükséges vizsgálni. A gépjármű töltésével kapcsolatos költség kimutatása, elszámolása kapcsán a következő konstrukciók jöhetnek szóba.
Megoldást jelenthet a munkavállaló otthonába a társaság nevére felszerelt külön mérőóra, annak érdekében, hogy elkülöníthető legyen az áramfogyasztás. Ha igazolható, hogy a kérdéses almérőn keresztül az áramot kizárólag a céges gépkocsi töltésére használják, akkor a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, jövedelme.
A másik lehetőség, hogy a cégautó munkavállaló otthonában történő töltésének a költségeit a cég megfizeti a magánszemélynek, amely bevétellel szemben felmerült költségeit tételes költségelszámolással számolhatja el. A költség megállapítása történhet egy a töltőhöz csatlakoztatott belső mérőóra segítségével, amely alapján a céges autó töltésére használt áram díja a magánszemély rendelkezésére álló számlából kiszámítható.
Az Szja tv. 25. § (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy az elektromos gépkocsi otthoni töltése kapcsán kapott költségtérítés a dolgozónál munkabérként adóköteles, kivéve, ha az azzal kapcsolatban felmerült költség az Szja tv. szabályai szerint elszámolható. Amennyiben a munkavállaló a cég járművének töltési mennyiségét – akár a fentiekben írt, akár más technológiai megoldással – igazolni tudja, akkor az áramszolgáltatónak a munkavállaló vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti egységár, illetve többlethasználat miatti magasabb ár alapján lehetőség van a költség elszámolására.
Amennyiben a munkáltató az így meghatározott, költségként felmerült összeget téríti meg, akkor a magánszemélynél nem keletkezik adóköteles jövedelem. Ez azonban – az adóhatóság álláspontja szerint – nem azt jelenti, hogy a juttatás adómentes lenne, így arról a munkáltatónak a 08-as bevallásban, a munkavállalónak pedig az Szja-bevallásában adatot kell szolgáltatnia.
Mivel a fenti elszámolási módszerek akár nehézkesnek, bonyolultnak is tűnhetnek, felvetődik a kérdés, hogy van-e lehetőség valamilyen átalány költség térítésére, a költségtérítés elszámolása történhet-e útnyilvántartás, esetleg kiküldetési rendelvény alapján és a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével. Ezzel kapcsolatban érdemesnek tűnik kiemelni, hogy az Szja tv. már tartalmaz rendelkezést a tisztán elektromos meghajtású gépjárművekre is, amennyiben az igazolás nélkül elszámolható költségek közé beemelésre került a kérdéses járműtípusok kapcsán a 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege.
Fontos azonban kiemelni, hogy eltér a saját, illetve nem saját gépjárművek használatának megítélése, illetve különbséget kell tenni az útnyilvántartás, illetve a kiküldetési rendelvény alapján történő elszámolás között.
Az Szja tv. 3. melléklet II. 6. pontja szerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tétel a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint a tisztán elektromos meghajtású járművek esetén a fentiekben említett összeg. A kedvezményes, kiküldetési rendelvényen alapuló elszámolás tehát csak saját gépjármű esetén alkalmazható, így a jelen cikk témáját képező esetben, céges gépkocsik kapcsán felmerült üzemanyagelszámolás esetén nem (az adóhatóság is ezt az álláspontot képviseli).
Álláspontom szerint – bár az Szja tv. körkörös hivatkozásai, és a NAV információs füzete nem feltétlenül segítik a jogértelmezést, mindenesetre ebben a körben egyik sem tartalmaz a saját gépjármű használatára utaló megszorítást – nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló által igazoltan otthon töltött céges gépjárművel az útnyilvántartás alapján igazoltan üzleti célból megtett távolság, és a fentiek szerint a tisztán elektromos meghajtású gépjárművekre meghatározott üzemanyagár figyelembe vételével kerüljön a magánszemély költsége elszámolásra, mely esetben szintén elmondható, hogy ha a magánszemély által kapott költségtérítés ezen költség összegét nem haladja meg, akkor nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.
Kérdése merült fel az elektromos személyautók otthoni töltésével kapcsolatos költségek elszámolása témát illetően? Keresse szakértő kollégánkat!
DR. JUHÁSZ PÉTER, senior adószakértő
juhasz.peter@hidconsulting.hu
