Az energetikai szektor átalakulása és a megújuló energiaforrások térnyerése eddig nem látott igényt támasztott az ipari méretű akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) iránt. Egy ilyen beruházás azonban nemcsak műszaki és finanszírozási kihívás, hanem komoly adójogi útvesztő is lehet. A legfrissebb – egyedi ügyekben kiadott – hatósági állásfoglalások fényében vizsgáljuk meg, hogyan kerülhető el, hogy az ÁFA-elszámolás gátja legyen a projekt sikerének.
Ingó vagy ingatlan? A minősítés fontossága
A beruházók körében az egyik leggyakoribb kérdés, hogy egy energiatároló rendszer puszta gépbeszerzésnek (az Áfa tv. 9. §-a szerinti termékértékesítésnek) vagy ingatlan létrehozatalának (Áfa tv. 10. § d) pont) minősül-e. A válasz alapjaiban határozza meg a számlázás módját.
Az ingatlanokkal kapcsolatosan felmerülő áfakötelezettség megállapítása szempontjából az áfatörvény rendelkezéseit a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i, 2006/112/EK tanácsi irányelvben (Héa-irányelv) és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (továbbiakban: Héa-vhr.) foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni. A Héa-vhr. 13/b. cikk b) pontjában foglaltak szerinti ingatlannak kell tekinteni bármely épületet vagy építményt, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontja szerint az energiatároló – amennyiben az tartós rögzítéssel, például monolit vasbeton testtel a földbe süllyesztve, alapozási munkákkal stb. jön létre – az Áfa tv. alkalmazásakor ingatlannak minősül. Ez azt jelenti, hogy az energiatároló létesítésére és átadására irányuló ügylet az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadásnak felel meg. A minősítésnél kulcsszerepet játszik, hogy a tároló a telepítést követően nem távolítható el könnyen, állagsérelem nélkül, és a rendszerbe való bekötése (földelés, kábelezés) miatt helyhez kötött műszaki alkotássá, az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzendő építménnyé válik.
A fentiek jelentősége, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében, feltéve, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, az Áfa tv-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (lásd Áfa tv. 142. § (3) bekezdés a) és b) pontja).
Komplex szolgáltatáscsomagok megítélése
A modern energiatároló-projektek – a speciális műszaki, engedélyeztetési, pénzügyi feltételrendszernek való megfelelés okán – ritkán szólnak csak a kivitelezésről, a vállalkozók gyakran oszthatatlan szolgáltatáscsomagot nyújtanak, amely tartalmazza:
- a helyszínspecifikus tervezést és engedélyeztetést,
- a kivitelezést és telepítést,
- a felhasználók betanítását,
- a projekt finanszírozását segítő pénzügyi üzletviteli tanácsadást.
Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
Az Adóhatóság állásfoglalásai is megerősítik, hogy ezek a fentiekben felsorolt tevékenységek az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadás járulékos mellékszolgáltatásnak minősülhetnek, ha ezek a szolgáltatások önállóan, az energiatároló megépítése nélkül nem léteznek, és a megrendelő számára nem bírnak önálló célértékkel, ennélfogva a költségük beépül a főügylet adóalapjába, és osztják annak adójogi sorsát (azaz szintén fordítottan adóznak).
Példának okáért, ha a beruházások tőkeigénye miatt a finanszírozási struktúra kialakítása és a banki tárgyalásokon való részvétel a projekt megvalósulásának alapfeltétele, és a szerződés ennek megfelelően rögzíti, hogy a kivitelezés megkezdése függ a banki finanszírozástól, és a tanácsadás során a kivitelező specifikus műszaki tudását közvetíti a hitelező felé, úgy ez a tevékenység elválaszthatatlan eleme az építési folyamatnak.
Mire figyeljen a beruházó a gyakorlatban?
A fenti feltételeknek megfelelő energiatároló beruházások ÁFA-kezelése tehát a „fordított adózás” alá tartozó ingatlan-beruházások logikáját követi. A helyes adóelszámoláshoz azonban elengedhetetlen a műszaki tartalom és a kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, tanácsadás) precíz adójogi minősítése már a szerződéskötési fázisban. Ennek körében:
- Célszerű az egyes ügyleti elemeket vizsgálni, hogy a kérdéses gazdasági esemény egységes, gazdasági és jogi oszthatatlanságot eredményező komplex projektként, vagy esetleg egymástól független, mellérendelt szolgáltatások formájában jelenik-e meg.
- Indokolt figyelmet szentelni a fordított adózás feltételeire, a feleknek írásban célszerű nyilatkozniuk adóalanyi státuszukról, és arról, hogy nincs olyan státuszuk, ami FAD-os elszámolást kizárja.
- Végül, de nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg a kapcsolódó kedvezményekről sem! A villamosenergia-tároló beruházások után jelentős társasági adókedvezmény vehető igénybe (KKV-k esetén akár a költségek 50%-a), de ennek feltétele a beruházás megkezdése előtti bejelentés az NGM felé.
Kérdése merült fel az energiatárolók áfa kérdéseivel kapcsolatban? Keresse szakértő kollégánkat!
Dr. Juhász Péter jogász, adószakértő
juhasz.peter@hidconsulting.hu
