A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 22/B. §-a határozza meg a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére irányadó szabályokat. Az adókedvezmény igénybevételének egyik feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, NyugatDunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg. [Tao. tv. 22/B. § (1a) bekezdés]
A Tao. tv. meghatározása szerint induló beruházás az a beruházás, amely
- új létesítmény létrehozatalát,
- meglévő létesítmény bővítését,
- létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését, vagy
- egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi,
- valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna [Tao. tv. 4. § 17a. pont].
A fenti definícióból is kitűnik, hogy a létesítmény (azon belül is az új, illetve meglévő létesítmény) a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás központi eleme, ugyanakkor annak a fogalmi meghatározását a Tao tv. nem tartalmazza.
Kormányrendelet a fejlesztési adókedvezmény vonatkozásában
A fejlesztési adókedvezmény vonatkozásában született 165/2014. (VII.17.) kormányrendelet – továbbiakban: Rendelet – a létesítmény felvásárlása kapcsán tartalmaz definíciót a létesítményre vonatkozóan, az 1.§ 7. pontja szerint ugyanis létesítmény felvásárlása: a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló adózó a létesítmény tulajdonosától független fél.
A fentiek értelmében létesítménynek a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak összessége minősül. Ezt támasztja alá, hogy a Rendelet 1. § (2) bekezdés ab) pontja értelmében e rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősül az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa)-ae) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig.
A fentiek alapján kijelenthető. hogy bár az ingatlan kétségkívül létesítménynek minősül, a fenti definíció, valamint a létesítmény fogalmának köznapi értelmezése is túlmutat az ingatlan fogalmán, az alatt valamely gazdasági tevékenység végzésére létrejövő – tárgyi eszközökből és immateriális javakból álló – bármilyen szervezeti formát is érteni kell.
Mi minősülhet még létesítménynek?
Kérdésként merülhet fel, hogy a minősülhet-e létesítmények önállóan egy immateriális jószág, például egy vállalkozás által kifejlesztett szoftver. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
A szoftverfejlesztési tevékenység akár kísérleti fejlesztésnek is minősíthető, ha megfelel a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény előírásainak, és nem sorolható azon tevékenységek közé, amelyek nem tartoznak a kísérleti fejlesztésbe. A kísérleti fejlesztésnek minősülő, sikeres szoftverfejlesztés eredményeképpen előállított, a jövőben hasznosítható értékkel bíró szoftvert a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. § (7) bekezdése alapján a befektetett eszközök között, szellemi termékként indokolt kimutatni (amennyiben a szoftver az előállítását követően tartósan szolgálja a gazdálkodó tevékenységét).
A fentiek alapján az adóhatóság egy eseti állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy – figyelemmel arra, hogy a Rendelet értelmében a támogatható immateriális javak is az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költség részét képezhetik, így nem zárható ki, hogy a szoftverfejlesztésre figyelemmel – az egyéb feltételek teljesülése esetén – az adózó a kedvezménnyel éljen.
Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének egyik esetköre, amikor az induló beruházás új létesítmény létrehozatalát eredményezi. Az idézett fogalmi meghatározás – az adóhatóság álláspontja szerint – azt jelenti, hogy az adózó, mint beruházó a beruházás során egy teljesen új, korábban nem létező létesítményt hoz létre, ebből következően a létesítmény újdonságát általában kell vizsgálni. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó a beruházás eredményeként egy új üzemcsarnokot, raktárt stb. hoz létre ‐ akár saját maga, akár (generál)kivitelező bevonásával ‐, akkor az adókedvezmény igénybevételére jogosulttá válhat, feltéve, hogy adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó egyéb feltételeknek is maradéktalanul megfelel.
Egy már meglévő létesítmény (üzemcsarnok, raktár) adózó általi megvásárlása, majd átalakítása az előzőekben ismertetett indokok alapján, önmagában jellemzően nem tekinthető az adózó általi beruházás során létrejövő új létesítménynek (személyes véleményem szerint létezhet olyan mértékű átalakítás, funkcióváltás, mely megalapozza a létesítmény újdonságát is).
Szintén a fentiek okán nem minősülhet a beszerző oldalán új létesítmény létrehozására irányuló beruházásnak egy másik vállalkozás által létrehozott – akár teljesen új, más által még használatba nem vett – létesítmény megvásárlása (tehát ebben az esetben is legfeljebb a létesítmény felvásárlás jöhet szóba, mint az induló beruházás egyik altípusa, melyhez azonban további feltételek kapcsolódnak a fentiekben írtak szerint).
A meglévő létesítmény tekintetében kitétel, hogy a beruházás
- annak bővítését,
- a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését, vagy
- a létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását
eredményezze, azaz csak ezekben az esetekben tekinthető a beruházás induló beruházásnak, és jogosíthat az adókedvezmény igénybevételére (és a fenti tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások vehetők figyelembe elszámolható költségként a fejlesztési adókedvezmény meghatározásakor).
A „meglévő létesítmény” fordulat, a számviteli nyilvántartásokban szereplő, korábban már használatba vett létesítményt feltételez (ezt támasztják alá a Rendelet 4. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak is), melyhez kapcsolódóan kell az adózónak olyan beruházást végrehajtani, ami a fentebb felsorolt eredmények megvalósulásával zárul.
Kérdése merült fel a fejlesztési adókedvezmény kapcsán? Keresse szakértő kollégánkat!
DR. JUHÁSZ PÉTER, senior adószakértő
juhasz.peter@hidconsulting.hu
