Családi Vagyonstratégia

AZ EGYES ÉLETHELYZETVÁLTOZÁSOK KAPCSÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK,  VALAMINT   A CSALÁDI VAGYONSTRATÉGIA  RÉSZEKÉNT  EZEK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI

I. Bevezető gondolatok:

Európában a vállalkozások több, mint 60%-a – egyes becslések szerint akár 75-90%-a- családi vállalkozásként működik, és a családi vállalkozások aránya Magyarországon is rendkívül komoly mértékű.

Fontos körülmény továbbá, hogy a NAV az MNB, az OPTEN és a KHR. adatai szerint, az előző bekezdésben körvonalazott magyar családi vállalkozások 18%-ának esetében a meghatározó tulajdonos 60 év feletti, illetőleg ezen családi vállalkozásoknál az 50 év feletti, vagy ahhoz közeli tulajdonosok aránya is különösen jelentős.

Magyarországon mindezeken túlmenően – bár nem kizárólagosan – az is jellemző, hogy a családi vállalkozások többsége esetében a tulajdonosi és a menedzsmenti funkciók nem, vagy nem teljesen válnak szét egymástól.

Közhelyszerű, ugyanakkor igaz az a megállapítás is, hogy amíg a 90-es évek aktív magyar vállalkozó korosztályainak a vagyonszerzés és a vagyongyarapítás volt mindenekelőtt a fókuszában, manapság ezen említett személyek egyre inkább kezdik megfogalmazni igényeiket a megszerzett vagyon védelmével, ezen vagyon egységben tartásával és zökkenőmentes átörökíthetőségével, illetve az úgynevezett generációtranszferrel kapcsolatban.

Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy jellemző módon a meglévő vagyonok tulajdonosai, a napi rendszeres munkával együtt járó nagyfokú  leterheltség, vagy az egyéb körülmények okozta  időhiány, esetleg a hosszú időre visszanyúló rossz beidegződések, vagy más egyéb okok miatt, nem szánnak elegendő időt, energiát, anyagi erőforrásokat stb. annak részletes és valóban effektív megoldásokat kereső átgondolására, hogy mi lesz az életükben megszerzett vagyonuk sorsa az esetleges haláluk utáni időszakban, vagy abban az esetben ha gazdasági, személyi élethelyzetükben egyéb alapvető, illetőleg lényeges  változás következne be.

Mindezek miatt, az említett élethelyzetváltozások tényleges bekövetkezte alapvető gondokat is jelenthet, a hosszú időn keresztül gondosan összerakott családi vállalkozások családi vagyonok további sorsában, működésében.

II. Milyen megváltozott élethelyzetekre érdemes felkészülni a családi vállalkozás kapcsán?

Az alábbiakban néhány jellemző példa kerül megemlítésre az élethelyzetváltozásokkal és a magyar családi vállalkozást vezető tulajdonosok nem kifejezetten előrelátó gondolkodásával kapcsolatban:

– A családi vállalkozás tulajdonos vezetőjének, vagy meghatározó tulajdonosának halála, az erre való megfelelő felkészülés hiányában, a családi vállalkozások esetében a jövedelmezőséget és a foglalkoztatási képességet alapvetően, vagy nagymértékben veszélyeztetheti.  Ez különösen megmutatkozik azokban az esetekben, amikor az említett tulajdonos vezető halálának pillanatában nincs cégvezetésre feljogosított személy.

– A fent említett élethelyzetváltozás kapcsán is tény továbbá, hogy napjainkban a családok jelentős részét, így a családi vállalkozások jelentős részét is, bonyolult családi viszonyok jellemezhetik, (több, eltérő érdeklődéssel bíró gyermek, több házasságból származó gyermek, a volt házastárssal való tulajdonközösségben lévő vállalkozások, több család tulajdonában lévő vállalkozások stb.). Ezen bonyolultabb családi viszonyok és tulajdonviszonyok, a családi vállalkozásokat vezető tulajdonos családfő esetleges halálát követően táptalaját képezhetik a családon belüli, vagy akár azon kívüli komoly vitáknak, a költséges pereskedéseknek, mindezek pedig a családi vállalkozás jelentős, vagy akár alapvető meggyengüléséhez, sőt akár a családi vállalkozás széthullásához stb. is vezethetnek.

– A fentieken túlmenően a vállalkozást irányító tulajdonos családfő esetleges halálát követően többek között számítani lehet arra, hogy az adott vállalkozás többi – nem az adott és a halállal érintett családhoz tartozó- tagjai, de akár a családi vállalkozás nem tulajdonos felső menedzsmentjei is, kevésbé lesznek lojálisak az örökössel/örökösökkel. Az örökösök ezen túlmenően és számos esetben a kérdéses vállalkozásban lévő tulajdonrészt csak hosszadalmas közjegyzői eljárást követően tudják átvenni. Ezen említett körülmények ugyancsak negatívan hathatnak a családi vállalkozások további működésére.

A családi vállalkozások tulajdonosai több esetben úgy gondolják, hogy egy jól megszerkesztett írásbeli végrendelet alkalmas lehet a haláluk utáni élethelyzetek teljes rendezésére. Tény azonban, hogy csupán egy írásbeli végrendeletben nem lehet olyan tartalmú, részletességű és komplexitású rendelkezéseket megfogalmazni, amelyek megfelelő keretet és kötelezően betartandó rendelkezéseket biztosítanának a családi vállalkozás tulajdonos vezetőjének esetleges halála esetén, az örökösök és a fent említett egyéb érintett személyek által követendő elvekről, eljárásokról, feladatokról stb.

– A családi vállalkozások tulajdonosai általában vonakodnak attól, hogy a hosszú évek óta meghatározó tevékenységet folytató, nem családtag menedzsment részére, azok hosszú távú elkötelezettsége megteremtése érdekében kisebbségi tulajdonrészt biztosítsanak az adott családi vállalkozásban, természetesen a megfelelő – a családi tulajdonosokat védő- garanciák rögzítése mellett. Ezáltal komolyan fennállhat annak a lehetősége, hogy a profi menedzsmentet egy idő után „kiég”, vagy átpártól a konkurenciához, esetleg saját vállalkozást alapít stb.

– Nem kevés esetben fordul elő, hogy a korábban jól működő, több tulajdonossal bíró családi vállalkozások tulajdonostársai, egy idő után már másképpen gondolkodnak a közös vállalkozásuk vezetésével kapcsolatban, esetleg megváltozott élethelyzetükből – pl.: válás, kényelmesebb életre törekvés stb.- kifolyólag különböző  preferenciákat helyeznek előtérbe. Az ezen megváltozott körülményekre való megfelelő felkészülés és proaktív szabályozás nélkül komoly konfliktusok alakulhatnak ki az érintett tulajdonosok között, amely konfliktusok pedig alapvetően és negatívan érinthetik az adott vállalkozás jelenét és jövőjét.

– A fentieken túlmenően érdemes szót ejteni arról is, hogy a családi vállalkozások vezetőinek jelentős része nincs megfelelően felkészülve a házastársuktól történő esetleges és nem várt válás esetén felmerülhető konfliktusok kezelésére sem. Ezek bekövetkezte ugyancsak súlyos következményekkel járhat az adott családi vállalkozás működésére, értékére, egyben tarthatóságára, hogy a költséges és elhúzódó peres eljárásokról ne is beszéljünk. Ezen említett körülmények is a korábbi jólmenő vállalkozásoknak akár a szétdarabolásához, széteséséhez stb. is vezethetnek.

– Megemlítendő az is, hogy a családi vállalkozások vezetőinek jelentős része ragaszkodik a korábbiakban bevált, de a megváltozott gazdasági stb. körülményeknek már nem feltétlenül megfelelő cégstruktúrákhoz, működési modellekhez, az egyre inkább idejétmúlt berögződéseikhez stb. E körben jellemző, hogy kevesen tartják szükségesnek a vállalkozásuk – időszakonként lefolytatandó- megfelelő szakmai átvilágítását és azok eredményeinek felhasználását, de akár a vállalkozás szervezetének, működési modelljének az áttekintését, valamint ezek hibáinak a kiküszöbölését sem. Mindezek aztán adójogi, munkajogi, versenyjogi stb. veszélyeken túlmenően, az érintett vállalkozásnak az adott piaci helyzete jelentős meggyengülését is eredményezhetik.

– Ugyancsak jellemző, hogy a családi vállalkozások egy bizonyos koron felüli tulajdonosai jelentős része számára, gondot jelenthet a generációváltás problémája is. Az adott esetben szükséges generációváltás megszervezését és lebonyolítását különféle okok miatt- nagyfokú elfoglaltság, bizalomhiány, a megfelelő szakértők hiánya, az utódok esetlegesen érdektelensége stb.- az érintettek még csak végig sem gondolják, nemhogy megfelelő előkészítés, helyzetelemzés alapján megvalósítanák. Több esetben a családi vállalkozások megszűnésének, a vagyonelemeknek a családi vagyonból történő részleges, vagy teljes kikerülésének pedig az az egyik fő oka, hogy a családon belül ritkán biztosított minden nemzedékben a megfelelő, rátermett, motivált tulajdonos/vezető, vagy egyszerűen az alapító tulajdonos nem képes/nem tudja  professzionális tervszerűséggel átadni a pozícióit a következő nemzedék számára.

–Számos esetben a családi vállalkozások tulajdonos vezetői vonakodnak annak felismerésétől, hogy vállalkozásaik további fejlődése előtt alapvető gondok, megváltozott körülmények állnak, így például az erősödő konkurencia, a tulajdonos kényelmesebb életre való igénye, a generációváltás reménytelensége stb. Ennek megfelelően és adott esetben a vállalkozásnak, vagy a vállalkozás meghatározó részének az értékesítése lenne a legjobb megoldás annak elkerülésére, hogy a családi vállalkozás értéke folyamatosan csökkenjen, vagy egyéb negatív körülmények erősödjenek fel a vállalkozás működése további vonatkozásában.

III. Mik lehetnek a megoldások és a megoldásokhoz vezető utak?

Sokszor hallhatjuk, hogy az emberek életének egyik fontos részét jelenti, ha ténykedésükkel pozitív értelemben véve nyomot tudnak hagyni az életük után.

Kijelenthető, hogy a családi vállalkozások józanul és felelősséggel gondolkodó tulajdonos vezetőinek a bekövetkező, vagy egyszerűen csak bekövetkezhető élethelyzetváltozások okozta esetleges problémákkal proaktívan kellene foglalkozniuk. Ennek keretében ezekre alaposan és tervszerűen kellene felkészülniük, valamint ezekre jól átgondolt és  rendszerbe foglalt  Családi Vagyonstratégiát kellene felállítaniuk és megvalósítaniuk. Ennek keretében pedig, komplexebb megoldásokat kellene keresniük, továbbá az aprólékosan és egyedileg kidolgozott Családi Vagyonstratégia rendszerének elemeit, megoldásait a gyakorlatban is alkalmazniuk kellene.

Ilyen megoldások lehetnek a családi vállalkozások kapcsán létrehozott bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, jelentős vagyonok esetén akár vagyonkezelő alapítványok, az ezekkel együtt és ezekre is tekintettel elkészített végrendeletek, házastársi vagyonközösséget szabályozó szerződések. Mindezek mellett az adott esetben megváltozott élethelyzetekre megoldásokat nyújtó és megfelelő garanciákat is tartalmazó szindikátusi szerződések, egyéb egyedi megállapodások, továbbá a vállalkozások időszakonként történő megfelelő szakmai átvilágításai, az egyre inkább szükségessé váló mediálások stb. is szükségesek lehetnek.

Mindezekkel, mindezeket átgondolt rendszerbe foglalva, tehát a szóban forgó tulajdonos vezető személyek alapvetően befolyásolhatják és meghatározhatják az életükben megszerzett vagyon sorsát, egyben tarthatóságát, megőrzését, fejlesztését, esetleges transzferálását, így még az életükben pontosan rögzíthetik akaratukat, elvárásaikat stb. vagyonuk és családtagjaik tekintetében.

Egyértelmű továbbá, hogy a fenti megoldások meghatározásához, végig gondolásához, megvalósításához olyan komoly bizalmi szakértők, szakértői csapatok szükségesek, Akik „egy asztalnál ülve” komplex szaktudással tudják segíteni az érintett családi vállalkozás vezető tulajdonosát/tulajdonosait, fokuszálva ezek érdekeire, akaratára.

Sajnos azonban az is tény, hogy a magyar családi vállalkozásokat tulajdonló vezetők jelentős része alapvetően bizalmatlan személyiség, ráadásul többen sajnálják is az anyagi ráfordításokat a fenti élethelyzetváltozások és problémák kezelésére irányuló megoldások, megoldásrendszerek megtervezésére, valamint kivitelezésére.

Így ugyan tudják, érzik a meglévő, de akár a később felmerülhető problémákat, mégis inkább halogatják, vagy csupán olcsó látszatintézkedéseket hoznak a már meglévő, de zömében inkább a későbbiekben jelentkező problémákkal való szembenézés és a valós intézkedések helyett.

A fentieken túlmenően tény az is, hogy a családi vállalkozások tulajdonos vezetőinek csupán kisebb része igyekszik, a már említett és teljeskörű megoldást nem jelentő írásbeli végrendelkezésen túlmenően, valamilyen „bizalmi kört” keresni a szóban forgó és a fentiekben röviden vázolt – ám korántsem teljeskörű- élethelyzetváltozások, problémák stb. előrelátó és tervszerű  kezelésére, így a családi vállalkozások tulajdonos vezetőinek többsége a nyugati országokban már jóideje honos, professzionális bizalmi családi tanácsadói csapatban nem is gondolkodik.

Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a magyar piacon kevés azon, valóban komplex szaktudással rendelkező szakértői tanácsadók- de itt inkább szakértői csapatról kellene beszélni- száma, akik az érintett családi vállalkozás(ok) lényegi működésének, a tulajdonos vezetők lényeges családi körülményeinek stb. megismerését követően, átfogó, rendszerbefoglalt  és professzionális megoldásokat tudnának kidolgozni, valamint adott esetben családi bizalmi tanácsadóként a megoldások működtetésében is szakértői segítséget , valamint  támogatást tudnának nyújtani.

Mindezek ellenére egyértelmű tény, hogy a szóban forgó élethelyzetváltozások és problémák rendszer szintű, valamint  átfogó kezeléséhez, a családi vállalkozások vezetőinek meg kell találnia az Őket, az érintett családi vállalkozást,  a családi vagyont objektíven megítélni képes, ezt követően pedig a megfelelő, komplex szakmai megoldásokat kidolgozni, rendszerbe foglalni, valamint megvalósítani tudó, professzionális – adótervezési, többféle szükséges jogági, üzleti, pénzügyi, vállalatszervezeti, sőt mediálási stb.- szakértelemmel bíró, és természetesen  maximális diszkrécióval eljáró külső szakértői tanácsadói csapatot.

Mindezeken túl pedig a családi vállalkozások tulajdonos vezetőinek a szükséges bizalmat is meg kell szavazni a szakértői csapat irányába is, valamint együtt kell tudni működni velük a szóban forgó komplex megoldások megtervezésében, kidolgozásában, működtetésében.