Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának engedélyezése, munkavállalás bejelentésének intézése

Szerző: | október 06. | Jog

Az Európai Uniós tagországokban egyre több harmadik országbeli állampolgár kíván munkát vállalni és vállal ténylegesen is munkát. Nyilvánvaló, hogy Hazánkban is nemcsak magyar, hanem harmadik országbeli állampolgárok is vállalhatnak munkát, bizonyos feltételek mellett. Ennek megfelelően fontos az erre vonatkozó szabályozások pontos ismerete. A jelen cikkben rögzítésre kerül, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a harmadik országbeli munkavállalónak, illetve azt, hogy milyen dokumentumok szükségesek a foglalkoztatáshoz.

– Irányadó speciális jogszabályok:

  • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. (a továbbiakban: Flt.)
  • 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról.

Az Flt. törvény alapján harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – Magyarország területén:  

  • az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy  
  • a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.  

– Szabályok engedélyköteles foglalkoztatás esetén, munkavállalási engedélyre vonatkozóan:

Eljárás megindítása:  

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania. A szükséges formanyomtatványok a kormányhivatalnál, illetve az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (kerületi) hivatalainál szerezhetők be. 

Eljárás szakaszai:  

A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be abban a járási (kerületi) hivatalban, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik.  

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató  

a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
b) kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

  1. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egyidőben a kormányhivatalnál nyújtsa be. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a járási (kerületi) hivatalban nyújtsa be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a kormányhivatalnál terjeszti elő.  

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyezni (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye stb.). 

Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi.  

– Mit szükséges mellékelni a kérelemhez?  

A kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok:  

  • munkaerőigény-bejelentés, amennyiben korábban nem nyújtott be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti járási hivatalnál.  
  • harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolata, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítása, (Ha ugyanakkor a harmadik országbeli állampolgárnak öt éven belül volt korábbi engedélye valamely kormányhivatalnál, továbbá  a szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat a kormányhivatal részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni, azt a  foglalkoztató kérelmére azt az eljáró kormányhivatal beszerzi.) 
  • munkavállaló útlevelének másolata 
  • kormányhivatal – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosításra vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti.  

A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható.  

– Teendők, arra az esetre, ha a munkáltató szeretné tovább foglalkoztatni a munkavállalót két évet követően?  

Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet nélkül adja ki. 

A kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon belül kell benyújtania a munkáltatónak. 

– Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül: 

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély – a jogosultság feltételeinek igazolása – esetén:  

  • a foglalkoztatónak nem kell a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie,  
  • nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. 

– A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: 

  • felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez; 
  • az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez.

 

További cikkek

A pótmunka adózási relevanciái

A pótmunka adózási relevanciái

Az újépítésű (társasházi vagy egyedi) lakások – kulcsra kész – kivitelezését célzó projektek egy része – átmeneti szabályok folytán – jelenleg is megfelel az 5%-os Áfa-kulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a beruházók a vevőikkel megkötésre kerülő...

Tovább olvasom
Híd Consulting Group Footer Logo

HÍD Consulting címe

1138 Budapest,
Népfürdő utca 22.
Duna Tower B. torony 8. emelet

HÍD Könyvelőiroda címe

1139 Budapest,
Hajdú utca 27. II. em.

© 2024 HÍD Consulting - Minden jog fenntartva