Bevezetés
Az elmúlt évtizedben megállapítható, hogy Európa szinte valamennyi államában és más földrészeken egyaránt szembesülni kellett azzal a társadalmi változással, hogy a házasságon alapulón családmodellt, amelyre a családi rendszer épült, egyre kevesebben választják követendő példaként. Az élettársi kapcsolatok számának növekedése a házasság rovására olyan társadalmi tendencia, amelyet az érintett országok jogalkotása aligha hagyhat figyelmen kívül.
Megállapítható, hogy Magyarországon is egyre többen választják az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben együttélési formaként, ami új jogi kihívások elé állítja a jogalkotást.
A 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: „Ptk”.), új alapokra helyezte az élettársi kapcsolatok jogi kereteinek meghatározását.
Cikkünk célja, hogy a tanácsadói perspektívából bemutassuk az élettársi kapcsolat fogalmát, annak házasságtól való különbségeit, az élettársi vagyonjogi rendszer sajátosságait, az élettársi tartási kötelezettségeket, valamint az öröklési kérdéseket. Cikkünkben kitérünk az Élettársi Kapcsolatok Nyilvántartására is, amely megoldásként szolgálhat az élettársi kapcsolatokkal felmerülő jogbizonytalanságra. Cikkünk végén, rövid nemzetközi kitekintést teszünk a nyugat-európai gyakorlatra az élettársi kapcsolatok szabályzása terén.
Az Élettársi Kapcsolat fogalma a Ptk. alapján
A Ptk. rendelkezése szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés nélkül közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Csupán zárójelben jegyezzük meg, hogy míg a házasság kritériumaival a közvélemény általában tisztában van, a bejegyzett élettársi kapcsolatról azonban sokan nem tudják, hogy az két azonos nemű, tizennyolcadik életévét betöltött személynek az anyakönyvbe bejegyzett jogviszonyát takarja, mely jogintézmény áttekintése cikkünknek nem tárgya, de szükségesnek ítéltük meg a fogalom elhatárolását. Természtesen az azonos neműek is élhetnek egymással nem bejegyzett, „egyszerű” élettársi kapcsolatban, melyre a jelen cikkünkben ismertetett szabályok vonatkoznak.
Az Élettársi Kapcsolat és a Házassági Kapcsolat közötti különbségek
Bár az élettársi kapcsolat bizonyos jogi hasonlóságokat mutat a házassággal, lényeges különbségekkel is találkozunk. A legfontosabb különbség a jogi elismerés és a kapcsolat hivatalos státusza. Míg a házasság hivatalosan bejegyzett és számos jogi következménnyel jár, addig az élettársi kapcsolat kevésbé formalizált, ami befolyásolhatja például az öröklési jogokat vagy a közös vagyoni rendszert.
Az Élettársi Kapcsolat vagyonjogi rendszere
Az élettársi kapcsolatban élő személyek vagyonjogi helyzete jellemzően eltér a házasokétól. Az élettársaknál nincs automatikusan közös vagyon, főszabályként mindenki a saját tulajdonát külön kezeli, kivéve, ha más megállapodás születik az élettársak között. Ez azt jelenti, hogy az élettársaknak saját megállapodásuk alapján kell szabályozniuk közös vagyoni viszonyaikat.
Az élettársak a vonatkozó megállapodásaik keretein belül a következő vagyonjogi rendszerek közül választhatnak az együttélésük során:
1. Teljes vagyoni elkülönülés:
Ebben a rendszerben az élettársak külön kezelik a saját vagyonaikat, és mindenki csak a saját vagyona felett rendelkezik. Ez a leggyakoribb megközelítés, különösen, ha nincs formális megállapodás a vagyon megosztásáról. Ebben az esetben, ha az egyik fél tulajdonában lévő ingatlanon például a másik fél is dolgozott vagy javításokat végzett, az utóbbi fél nem feltétlenül jogosult a vagyon növekedésének ezen részére.
2. Közös vagyoni rendszer:
Az élettársak dönthetnek úgy, hogy közös vagyonként kezelik mindazt, amit a kapcsolatuk alatt szereznek. Ez azonban formális, – írásbeli- megállapodást igényel. Ebben az esetben a közös vagyon megosztása vagy elosztása a kapcsolat megszűnésekor e megállapodásban foglaltak szerint történik.
3. Részleges közös vagyoni rendszer:
Egy másik lehetőség a részleges közös vagyon, ahol csak bizonyos vagyontárgyak (például a közös otthonuk) kerülnek közös tulajdonba, míg a többi vagyon külön vagyon marad. Ez a megközelítés lehetővé teszi a párok számára, hogy rugalmasan kezeljék a közös és a külön vagyonokat.
4. Egyéni Megállapodások:
Az élettársak szabhatnak saját – egyedi- szabályokat is a vagyonjogi rendszerükre vonatkozóan. Ebben az esetben egyéni, illetőleg egyedi megállapodásokat köthetnek, amelyek részletezik, hogyan kezelendő a közös vagy a külön vagyontárgyak. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot és személyre szabott megoldásokat kínál.
Fontos, hogy az élettársak közötti bármely típusú vagyonjogi megállapodások érvényességi kelléke, hogy azok kerüljenek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba.
Példa egy esetleges Vagyonjogi vitára:
Tegyük fel, hogy Anna és Béla tíz éven át élt élettársi kapcsolatban. Ebben az időszakban Anna vásárolt egy lakást saját nevére, de a lakás felújításába Béla is jelentős összeget fektetett. Amikor a kapcsolatuk véget ért, Béla azt várta, hogy részesüljön a lakás értékének növekedéséből, mivel ő is hozzájárult a lakás állapotának javításához. Azonban mivel a lakás kizárólag Anna nevén volt, jogilag ő volt az egyedüli tulajdonos.
Ebben az esetben, ha nincs előzetes megállapodás a felek között a befektetések megtérítéséről, Béla helyzete jogilag nehezebb lehet, mivel bizonyítani kell a befektetését, illetőleg azt, hogy e tekintetben a Felek korábban miként állapodtak meg. Ezért javasolt, hogy az élettársak írásos megállapodást kössenek a közös vagyoni hozzájárulásokról, különösen, ha jelentős értékű vagyontárgyakról van szó. Ez segíthet elkerülni a későbbi vitákat és jogi problémákat.
Az Élettársi tartási kötelezettség
Az élettársi kapcsolat tartási kötelezettségei a Ptk. szerint hasonlóak a házastársi kötelezettségekhez. Ez azt jelenti, hogy az élettársak kötelesek egymást támogatni, különösen, ha az egyik fél rászorulóvá válik.
Példa Egy Élettársi Tartási Vitára:
Vegyük például Éva és Zoltán esetét, akik több mint 15 évig éltek élettársi kapcsolatban. Zoltán hosszú ideje munkanélküli volt, és Éva biztosította mindkettőjük megélhetését. Amikor Éva váratlanul elveszítette állását, és rászorult Zoltán támogatására, Zoltán nem volt hajlandó anyagi segítséget nyújtani, arra hivatkozva, hogy nincs jogi kötelezettsége Éva támogatására.
Ebben az esetben a tartási kötelezettség elhanyagolása jogi vitához vezethet. A Ptk. szerint, ha az egyik élettárs anyagilag képes és a tartás szükséges, akkor köteles a másik élettársat támogatni. A vitás helyzetekben jogi segítség igénybevétele ajánlott, hogy tisztázódjon a felek jogi felelőssége és kötelezettsége.
A legújabb szabályozás szerint még az életközösség megszűnése esetén is kérhet volt élettársától tartást az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Élettársak öröklése
Az élettársi öröklési jogok tekintetében jelentős eltérések vannak a házastársi örökléshez képest. Az élettársak nem örökölnek automatikusan egymástól, kivéve, ha van érvényes végrendelet. Ennek hiányában a törvényes örökösök – például a gyermekek vagy a szülők – lépnek öröklési pozícióba. Ezért fontos, hogy az élettársak gondoskodjanak haláluk esetére végrendeletük megfelelő elkészítéséről.
Példa Egy Öröklési Vitára:
Tekintsünk egy példát: Kata és Gábor hosszú évek óta éltek élettársi kapcsolatban. Gábor váratlanul elhunyt, de nem hagyott hátra végrendeletet. A ház, amiben éltek, kizárólag Gábor nevén volt, és Kata nem rendelkezett az igényérvényesítésre semmilyen jogi lehetőséggel a hagyatéki eljárás során. Gábor törvényes örökösei, a szülei, igényt tartottak a házra, és Kata kénytelen volt elhagyni az otthont, amit éveken át otthonának tekintett. Kata jogilag rendkívül nehéz helyzetbe került, az őt egyébként jogszerűen megillető tulajdonrész jogi érvényesítése tekintetében.
Ez az eset rávilágít arra, hogy milyen fontos a megfelelő végrendelet elkészítése az élettársi kapcsolatokban. Egy jól megfogalmazott végrendelet segíthet elkerülni az ilyen típusú vitákat és biztosítja, hogy a túlélő élettárs ne kerüljön az utcára. illetve az elhunyt szándéka érvényesüljön. Fontos, hogy az élettársak konzultáljanak egy jogi szakértővel, hogy biztosítsák végrendeletük megfelelő és érvényes megfogalmazását.
Az Élettársi Kapcsolat Nyilvántartása a Ptk. alapján és a viták elkerülése
A Ptk. lehetőséget biztosít az élettársi kapcsolatok hivatalos nyilvántartásba vételére, ami jelentős előnyöket nyújthat az élettársak számára. Ez a folyamat nem kötelező, de számos jogi előnnyel járhat, különösen a vagyonjogi és öröklési kérdések terén.
A Nyilvántartásba vétel folyamata:
A nyilvántartásba vétel folyamatához az érintett feleknek közösen kell nyilatkozniuk az élettársi kapcsolatról, és szükséges dokumentumokat, mint például személyazonosító igazolványokat és lakcímkártyákat, kell benyújtaniuk az illetékes közjegyzőnek. A közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye, tartózkodási helye határozza meg. A nyilvántartásba vétel hivatalos elismerést jelent a kapcsolat számára, ami több jogi előnnyel is járhat.
A nyilvántartás az élettársi kapcsolat bejegyzése napjától kezdődően bizonyítja Felek közötti élettársi kapcsolat fennállását, a közjegyző a nyilvántartásba vételről utóbb tanúsítványt is kiállíthat. A nyilvántartás 100 évig tartalmazza az élettársak jogviszonya fennállását. A nyilvántartásba vétel nagyon egyszerűen megszüntethető az élettársi kapcsolat megszűnésekor, ugyanis bármelyik élettárs egyoldalú jognyilatkozattal kérheti az élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételét.
Ez a hivatalos elismerés rendkívül fontos például akkor, ha az élettárs bizonyítani kívánja – nemcsak jogvitás helyzetben – más harmadik személyek irányába élettársa képviseleti jogosultságát, melyre az adott jogszabályi rendelkezés szerint szükség van.
Ilyen eset például az egészségügyről szóló törvénynek az önrendelkezéshez való jogra vonatkozó szabálya is, mely szerint, ha egy beteg bármely okból (pl. balesetet szenved) cselekvőképtelenné válik és nyilatkozatra képtelen állapotban van, akkor az élettársa a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre és a visszautasítás jogának a – jogszabályban meghatározott feltételei melletti – gyakorlására jogosult.
Ez tipikusan az az eset, amikor nagy szükség van a közjegyző által kiállított tanúsítványra.
Viták elkerülése az Élettársi Kapcsolatok Nyilvántartás révén
A nyilvántartásba vétel segíthet elkerülni számos lehetséges vitát, például az öröklési jogokkal vagy a közös vagyon kezelésével kapcsolatban. A nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat bizonyítékul szolgálhat az érintett felek jogi státuszára, csökkentve a jogi bizonytalanságokat és segítve a felek jogainak és kötelezettségeinek tisztázását.
A bejegyzett élettársi kapcsolat előnyei példákon keresztül
1) Példa:
Háttér: Vegyük a következő példát. Lívia és Péter évek óta élnek élettársi kapcsolatban. Péter a kapcsolatuk kezdetén munkanélkülivé vált, és Lívia vállalta a háztartással kapcsolatos költségeket, kiadásokat:
Probléma: Amikor Lívia súlyos betegsége miatt kénytelen volt otthon maradni és nem tudott dolgozni, Péter, aki időközben munkát talált, nem akart hozzájárulni a háztartási költségekhez, állítva, hogy nincs kötelezettsége Lívia támogatására.
Megoldás: Mivel Lívia és Péter korábban hivatalosan nyilvántartásba vetették élettársi kapcsolatukat, a nyilvántartás alátámasztotta az élettársi kapcsolatuk fennállását, melynek alapján Péter tartási kötelezettségei nem szorult további bizonyításra. Ezáltal Lívia jogilag is igénybe vehette Péter támogatását a súlyos betegsége idején.
Ez a példa rávilágít, hogy az élettársi kapcsolatok hivatalos nyilvántartásba vétele, hogyan segíthet tisztázni a tartási kötelezettségeket, ezáltal védeni az érintett felek jogait, így különösen abban az esetben, ha az élettársak valamelyike az életközösség alatt rászorulóvá válik.
2) Példa:
Háttér: Eszter és Tamás több mint 10 éve élnek élettársi kapcsolatban. Közösen vásároltak egy lakást, amit Tamás nevére írattak, mivel neki volt magasabb jövedelme a vásárlás idején. Eszter azonban jelentős összegeket fizetett a lakás hitelére és a felújításokra.
Probléma: Amikor Eszter és Tamás párkapcsolata megromlott, és szétváltak, Tamás azt állította, hogy ő a lakás kizárólagos tulajdonosa, mivel a lakás az ő nevén van, és Eszternek nincs joga a lakáshoz.
Megoldás: Mivel Eszter és Tamás korábban hivatalosan nyilvántartásba vették élettársi kapcsolatukat, ez a dokumentáció bizonyítékként szolgált arra, hogy Eszternek is joga van a közös vagyontárgyakhoz. különösen a lakáshoz. Az élettársi kapcsolat bejegyzése megkönnyítette Eszter számára, hogy jogi úton igazolja, hogy a lakás megvásárlásához és fenntartásához is hozzájárult.
A feni példa tökéletesen mutatja, hogy az élettársi kapcsolatok nyilvántartásba vétele, hogyan nyújthat jogi védelmet a vagyonjogi viták esetén, és hogyan segíthet tisztázni a felek jogait és kötelezettségeit a felmerülő jogviták esetén.
Nemzetközi kitekintés: Az Élettársi Kapcsolatok szabályozása
Ausztria:
Ausztriában az „Eingetragene Partnerschaft” (bejegyzett partnerség) intézménye szabályozza az élettársi kapcsolatokat, amely azonos nemű párok számára jött létre, de a különböző nemű párok is választhatják. Ez a jogi forma a házassághoz hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosít. Fentiekben említettük, hogy hazánkban erre csak az azonos nemű párok esetében van lehetőség.
Spanyolország:
Spanyolországban a „parejas de hecho” rendszer szabályozza az élettársi kapcsolatokat, amely a tartományi jogszabályoktól függően változó jogi következményekkel jár. A bejegyzett élettársi kapcsolatok lehetőséget biztosítanak bizonyos jogi és adózási előnyök igénybevételére.
Skandinávia
A skandináv országokban, mint például Svédországban, Norvégiában és Dániában, az élettársi kapcsolatok gyakran házassággal egyenértékű jogi státuszban ismerik el, beleértve a vagyonjogi, öröklési és adózási kérdéseket is.
Összegzés és Tanácsok
Az élettársi kapcsolatok jogi szabályozása a Ptk. alapján komplex és többrétű. A nyilvántartásba vétel lehetősége az élettársak részére jelentős előnyöket kínál, ideértve a jogi biztonság növelését és a potenciális viták elkerülését. Mindazonáltal, minden egyes eset egyedi, és számos specifikus részlet befolyásolja a jogi helyzetet. Ezért hangsúlyozzunk a személyre szabott szakértői tanácsadás jelentőségét.
Hangsúlyozni szeretnénk továbbá, hogy ebben a cikkben csupán az élettársi kapcsolatok legfontosabb aspektusait érintettük, de számos egyéb részlet is fontossággal bírhat, így bármilyen kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre, hogy segítsünk a megfelelő jogi és pénzügyi döntések meghozatalában.
A cikk a fent említett jogszabályok és szabályozások alapján készült, és tájékoztató célú. Nem helyettesíti a szakértői jogi tanácsadást.
Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel az élettársi kapcsolatokkal összefüggésben, kérjünk keressenek minket az alábbi elérhetőségeken.
Telefon: +36 30 242 1720
E-mail: takacs.mariann@hidconsulting.hu
